A yellowstone-i Grand Canyon felé

Útban vagyunk a Grand Canyon felé. Na nem az Arizonában levőhöz, hanem a Yellowstone Nemzeti Parkban levő Grand Canyonhoz. Ugyanis itt is van egy Grand Canyon. Közel sem olyan látványos, mint az előbb említett, helyi viszonyokban viszont mindenképp érdemes arra, hogy megnézzük.

Kényelmes autózás a verőfényes napsütésben. Jobb oldalunkon a Yellowstone-folyó kíséretében. Az a folyó, amely a Grand Canyonnál mély szurdokot vágott a kőzetbe, látványos vízesést létrehozva. Ott fogunk hamarosan túrázni.

De valami történik a távolban. 10-15 autó áll az út mentén, az emberek pedig a folyóparton egy csoportban. Ha ez Magyarországon lenne biztosan azt hinnénk valami baj történt, itt viszont mást jelent. Mégpedig azt, hogy valaki állatot vett észre, odament hozzá, és ahogy telik az idő, úgy gyűlik köréje a tömeg. Nem szeretjük az ilyen tömegjeleneteket, de muszáj meglesnünk, hogy mi lehet az.

Vidrák a folyóparton

Közeledünk a hely felé, de csak embereket látunk félkörívben, közvetlenül a vízparton. Nem lehet valami nagy állat, ha még 20-25 m-ről sem vesszük észre. El kell érnünk a tömeget, hogy bepillanthassunk eléjük. Vidra van vízparton, és nem is egy, hanem mindjárt egy egész család. 

Rettenetesen zavar a tömeg, de nincs mit tenni, pár kockát azért mégiscsak jó lenne ellőni a vidrákra. Lehasalok és kúszni kezdek a lábak közt a vidrák felé. Szerencsére mindenki állva fotózik, így az én lábak közti cikázásommal senki elé nem tolakszom be. Mégis lehetőséghez jutok a fényképezéshez. Azért többen rosszalló megjegyzésekkel illetik számukra furcsa viselkedésem. Igazi jól öltözött, parfümillatú turisták közt fotózhatunk, akik láthatóan nincsenek tisztában vele, hogyan kellene ebben a helyzetben viselkedni.

Nem értem miért van mindenkinek közléskényszere a szomszédjához, és időről-időre miért nyerítenek fel röhögcsélve. De legfőképp azt nem értem, hogy mintegy 5 m-re vagyunk a vidráktól, és ez a távolság miért nem elég egyeseknek, miért akarnak ennél is közelebb menni? Nincs az a fényképezőgép, aminek ne lenne elég az 5 m. Közeledési próbálkozásukkor minden egyes alkalommal a vidrák megijednek, és beugranak a víz biztonságába. Egy idő múlva szerencsére mindig előjönnek, de kifejezetten bosszús vagyok, hogy viselkedésükkel zavarják az állatokat. A lehető legkiábrándítóbb helyzet egy természetfotósnak. Mindezt azért ellensúlyozza, amikor a keresőbe pillantva a kanadai vidrák látványát élvezhetem. Sosem láttam még ilyen állatot korábban.

Kanadai vidrák a Yellowstone-folyó partján

A Kanadai vidra ránézésre pont ugyanolyan, mint a nálunk is élő Európai vidra. Kanada nagy részén és az USA egyes területein él, leginkább háborítatlan, tiszta vízű patakok és tavak mentén, ahol elegendő halat talál magának. A halak mellett rovarokkal, békákkal, vízi emlősökkel táplálkozik. Élete szorosan a vízhez kötődik, azt csak abban az esetben hagyja el, ha egy másik vízhez szeretne átvándorolni. Ilyenkor gyakran egész komoly távolságokat is megtesz a szárazföldön. Mozgása ez utóbbi helyen is kígyószerűen sikló tud lenni, ráadásul a földön is rendkívül ügyes és gyors.

A vidra lakása mindig vízparton található, a föld alatt, mégpedig úgy, hogy a vidravárnak föld alatti kijárata legyen a vízbe. Gyakran elfoglalja más állatok gödreit, pl. rókavárat, és azt a saját igényeinek megfelelően alakítja át.

Igazi közege azonban a víz, egész teste a vízi életmódhoz alkalmazkodott. Az úszóhártyás lábai, a kormánylapátként funkcionáló farka, testének és szőrének formája mind-mind vízi életmódhoz szabott. Ennek megfelelően kiváló úszó és rendkívül hatékony víz alatti ragadozó.

Egy család lehet előttünk. Egy nagyobb és három valamivel kisebb állat. Talán egy nőstény a három kölykével. Ránézésre csupa játék az életük, csak néha akarnak megpihenni kicsit. Közvetlenül a folyóparton vannak, egy nagyobb fűcsomó képezte padon. Úgy tűnik a nagyobbik állat szeretne elszundítani, de a többiek nem hagyják, mert ráugranak és harapdálják.

Egyikőjük a szájában hatalmas hallal kerül elő a vízből. Mikor partot ér, akkor látni csak, hogy a hal egy pisztráng. Kihozza a többiek közé, de nem ad nekik. Elkezdni enni. Először a bőrét kezdi el lenyúzni. Ízlik neki. A többiek rá sem hederítenek. Gondolom már jóllaktak. Pedig a hal olyan szép, hogy sütve még én is szívesen megettem volna.

Mindez néhány perc történése volt csupán. Biztosan sok örömet tudnának még szerezni, de a tömeg annyira zavar, hogy úgy döntünk nem maradunk itt tovább. Magunkkal visszük hát a Kanadai vidrák rövid, de intenzív élményét, és folytatjuk utazásunkat a Grand Canyon felé.

A Grand Canyon

Vissza az autóba, már néhány mérföld van csak hátra. Viszont beborul és elkezd szemetelni az eső. De ezt is pozitívan fogjuk fel. Tulajdonképpen a vízesés és a szurdokvölgy esetében sokkal szerencsésebb a borult idő. Mert kora délután van, a nap még magasról süt, nagyon nagy lenne a kontraszt a napsütötte és árnyékos területek közt. Helyette most szép homogén fények vannak. De nemcsak magunkat győzzük meg ennek igazáról, hanem az elkészült felvételek is alátámasztják mindezt. Akkor borul be a Yellowstone-ban, amikor arra van szükségünk. Kivételesen szerencsésnek érezzük magunkat.   

A Grand Canyon kőzeteinek egy része a 640.000 évvel ezelőtti kitörés során, másik részük egy 484.000 évvel ezelőtti riolit lávaömlés során keletkezett. Erre a területre aztán behatolt a Yellowstone-folyó, és elkezdett szurdokot mélyíteni. Így jött létre a Yellowstone Grand Canyonja.

A kanyonban található két nagyobb vízesés pedig annak köszönheti létrejöttét, hogy a folyó a vízeséseknél eltérő keménységű kőzetet talált. A puhábbik kőzetet könnyedén koptatta, a szilárd viszont ellenállt a víz munkájának. Mindez komoly vízeséseket hozott létre. A legnagyobbakban 33 és 93 métert zuhan a víz.

A Yellowstone névadó sárga sziklái

Még egy dologról nevezetes a yellowstone-i Grand Canyon. Itt láthatóak ugyanis azok a monumentális, sárga színű sziklák, amelyekről az egész terület a nevét kapta. Ezek a helyek veszélyességük miatt ugyan elzártak, de a környék tele van jól karbantartott túraútvonalakkal. Igazi turistaparadicsom a környék. Tovább is állunk gyorsan.